Két, bőröm alá beivódott illatot tudok felidézi gyerekkoromból: a nyolcvankilenc előtti – ünneplések egyetlen kapható virágának – szegfűnek, és a muskátlinak az illatát, amit akkor még pelárgóniának hívtunk. Reggel és este kiváló gyerekenergiacsillapítónak bizonyult nagyszüleink számára, hogy a tornác alját szegélyező muskátlik locsolását ránk bízták. A reggeli párás levegőben, a még harmatos fűben sikongva futottunk a házilag kialakított öntözőüveggel.
Versenyzésünk, hogy ki locsol meg több virágot, biztosan eredményezte, hogy egyetlen példányt sem hagytunk ki a reggeli fürdőzésből. Az öntözés mókája szórakoztatott, de sokáig nem tudtam felejteni a pelárgóniák akkor számomra kellemetlenül erős, jellegzetes illatát.
Amióta „saját” ablakkal rendelkezem, a muskátlik kedvenc virágaim közé léptek elő. A kellemetlen szaguk pedig valami szükséges jóvá változott: minden nyár kötelező tartozékává.
Alig múlik el az április, s ha nem fagy éjszakánként odakint, különbnél különb színű és fajtájú példányokkal díszíthetjük házunkat, kertünket, erkélyünket. A muskátli szaporítása nem ördöngösség: a tavalyról pincébe bújtatott példányokról kisebb hajtásokat dugványozzunk friss virágföldbe, és két-három hét múlva már a viruló virágok örvendeztetnek. A dugványokat a megerősödött hajtásokból vágjuk, használhatunk vezérhajtást és mellékhajtást is. Lehetőleg ne válasszunk virágos hajtást, vagy ha mégis erre kényszerülünk, akkor a virágot távolítsuk el. A megvágott hajtás végét távolítsuk el, ha nagyon gyenge, ne bántsuk. Csupán az álló muskátliból kb. 100 fajta létezik piros, rózsaszín árnyalatokban, sőt fehér színben is. A muskátlikban tökéletesen megbízhatunk, legjobban teljes napfényben fejlődnek, de olyan helyekkel is beérik, amelyek naponta csupán néhány órás napsütést kapnak.
Az egyetlen, amit a muskátlik nem kedvelnek, az a túl sok víz, egyébként megfelelő átteleltetéssel vagy dugványról szaporítva éveken keresztül kitartanak nálunk. Mindenesetre ajánlatos néhány új növényt is vásárolni, hogy az újabb szép színekben is gyönyörködhessünk. Nagy előnye, hogy megfelelő helyen és rendszeres öntözéssel szinte állandóan virágzik. Ha olykor némi neki való tápszeroldattal megöntözzük, esetleg megpermetezzük, és az elszáradt virágzatoktól megszabadítjuk, meghálálja gondoskodásunkat.
Ha virágainkat olyan helyen teleltetjük, ahol kedvenc háziállataink is hozzáférhetnek, legyünk óvatosak. Mivel köztudott, hogy a macskák szeretik megrágni a zöld növényeket, figyeljünk rá, hogy ne kerüljenek muskátli- közelbe, a növény mérgező!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése