2011. augusztus 23., kedd

Csemegézzünk kukoricát!

A főtt kukorica nyáron egyik kedvenc eledelünk: fesztiválok, vidámparkok, sétányok, koncertek, szabadtéri előadások elengedhetetlen tartozéka. Nincs olyan ember, aki ne szeretné, és legalább néha ne engedne a kísértésnek, még ha borsos árat kérnek is el egy cső kukoricáért. Szinte annyiba kerül a friss, sárga, gőzölgő kukorica, mint amennyiért tavasszal megvehettünk egy zacskó vetőmagot.
Egyetlen magyarázat, amit a drágaságra tudtunk találni az, hogy tároláskor túl nagy helyet foglal el. Ahhoz, hogy több cső kukoricát tartósítani tudjunk akár télire is, vagy nagy méretű fagyasztóládával kell rendelkezznünk, vagy lemondunk a csöves változatáról, és blansírozzuk. A hirtelen fövő vízben leforrázott, majd fagyasztott változata alkalomadtán még nagyon sok étel finom tartozéka lehet.
Hogy a csemegekukorica belépett életünkbe, nem is olyan régi dolog. Gyerekkorunkban még a disznóknak ültetett fajtáját ettük minden nyár elején. Hallani sem hallottunk arról, hogy létezik csemegekukorica, sietve főztünk pár csövet, míg meg nem öregedett, vagyis be nem érett annyira, hogy morzsolni lehessen. A kukoricahántás és morzsolás a hidegebb esték velejárója volt: sálba, sapkába burkolózva kiültünk a tornácra, és bontottuk a kukoricát a tyúkoknak. Majd, ha elegendő összegyűlt, azon versenyeztünk, hogy kinek jut az a felnőtt feladat, hogy darálhasson.
A csemegekukorica ma már könnyűszerrel beszerezhető. Ha megkívánjuk, elegendő ellátogatni bármelyik falunapra, egész biztosan a miccs mellett árulnak kukoricát is. A csemegekukorica jelentős vitamin- és ásványi anyag forrás. A friss szemek A-vitamint, béta-karotint, B1-és B2 vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, nátriumot, káliumot és cinket is tartalmaznak.
Fogyasztása számos jótékony hatással van a szervezetünkre. Mivel B1 vitamint tartalmaz, mondhatjuk, hogy a vidámság forrása, mert ez felelős a jó közérzetünkért, hiányában gyorsabban válunk idegessé, depresszióssá. A szemekben lévő vegyületek segítenek megőrizni a szellemi frissességet, gyorsítják szervezetünkben az információáramlást, csökkentik a stresszt.
A csemegekukorica javítja a nyálkahártyák ellenállóképességét, részt vesz a vércukorszint szabályozásában. Szinte minden részét fel lehet használni a betegségek megelőzésére, kezelésére. A levelének főzete segít megelőzni a vesebántalmakat, vesekő kialakulását, csökkenti a húgy­úti és hólyagpanaszokat. A kukoricabajusz teáját has- és vízhajtó hatása miatt a természetgyógyászatban is alkalmazzák.
http://hirmondo.ro/index.php/melleklet/koernyezetuenk/975-csemegezzuenk-kukoricat

Otthon készült fűszerolaj

35 lej – néztem szörnyülködve a 2,5 decis fűszeres olaj árcímkéjét januárban. A kis üvegcse a polcon maradt, a nagy elhatározás azonban nem tűnt tova. Éppen csak augusztusig kellett várni.

A különböző fűszerek aromájával dúsított olajak a kozmetikai ipartól a háromszéki konyhákig igencsak elterjedtek. Egészségügyi hatásukat mellőzve, maradjunk csak az aromáknál. A salátafogyasztás már nem csak nyári jelenség, legalábbis az éttermek menüjén külön tételként megjelenő Cézár, bécsi, Acapulco és egyéb hangzatos nevek ezt sugallják.
Elsősorban télen kissé ingerszegény a saláta: uborka, paradicsom, hagyma, alma, kínai kel, káposzta még csak kerül, de a fűszernövények az ablakban eléggé lustán tenyésznek. Nem úgy augusztusban, amikor a kertekben mosolyogva kunkorodik a csípős paprika, szárát már elfelejti a fokhagyma, és buján szerteágazik mindenféle fűszernövény.

„Olajológia”
A fűszeres olaj elkészítése gyerekjáték. Talán az a legfontosabb, hogy egy szép üvegünk legyen, lehetőleg átlátszó, hogy a flaska tartalmát precízen figyelhessük. A penész kizárása végett legyen a fűszer és az üveg is teljesen száraz. Ezen kívül étolajra lesz szükségünk, de ha nagyon bravúrosak vagyunk, (extra szűz) olívaolajt is használhatunk. Ez utóbbi legendásan egészséges, azonban jellegzetes aromáját könnyen elnyomja bármi. Köztes megoldásként használhatunk olcsóbb olívaolajat: a boltokban a „turtă de măsline” felirattal ellátott terméket keressük. Ez lényegében az olajbogyókból második préseléssel kisajtolt folyadék, ami nem olyan ízletes, mint az extra szűz, de egészséges, és árban közelít a napraforgóolaj árához.

Mit tegyünk az üvegbe?
Ezúttal történetesen egy olívás meg egy balzsamecetes üveget hasznosítottunk újra. Az üvegeket nyárias jellegű fűszernövényekkel tömtük meg: augusztus közepén már virágzik a bazsalikom, így fogyasztásra kevésbé alkalmas, de az üvegben szépen mutat, ráadásul aromás. A bazsalikombóbiták mellé került néhány levél is. A fokhagyma huncut fűszer: fél literhez 5 cikk azt eredményezi, hogy a fokhagyma minden mást elnyom. Persze készíthetünk tisztán fokhagymás olajat is, az is nagyon finom. A pikánsabb ízek kedvelői 2 cikk fokhagymát kombinálhatnak egy roppant csípős paprikával – tapasztalatunk szerint kellemesen fűszeres végeredményre számíthatunk. Esetünkben házilag termesztett oreganó és kakukkfű kapott helyet az üvegben, hiszen ezek a növények is most a legaromásabbak. Az olajban a növények virágai is jól érvényesülnek. (Aki télen akar fűszerolajat készíteni, az mozaikborssal, fokhagymával, babérlevéllel és kevés sóval is kísérletezhet. Szintén télen jön el a citromos változat ideje – ez főként halak mellé ajánlott.)
http://hirmondo.ro/index.php/melleklet/koernyezetuenk/1132

2011. augusztus 4., csütörtök

Életképek:)

A birtok birtokosa:)
A lassan minden este jelentkező vihar eléggé megtépázta már, és persze az is sokat segítene, ha nem telefonnal fényképeztem volna...
Ez a muskátli véletlenül született. A cserép tulajdonképp el van repedve, benti használatra teljesen alkalmatlan. De gondoltam, nem dobom el, és belenyomkodtam valami hajtásokat. Az egyik legszebb muskátli lett belőle.
Kár, hogy az idén csak egyetlen hajnalka palátot sikerült beszerezni. Illyefalván 7 lakat alatt őrzik őket:)

Lósósdi: csúnya, keserű, de hasznos

Július végére teljes díszbe öltözött a nyár eleje óta magát bontogató lósósdi: a barnára érett virágok szinte beleolvadnak a környezetbe. Hetek óta figyelem, és türelmetlenül vártam, hogy beérjen ez a csúnya, de hasznos növény. Most, hogy szorgalmasan begyűjtöttük a télire való adagot, a méteresre nyúló, aprócska virágokban végződő kórók már nem is tűnnek olyan csúnyának. Sőt, kifejezetten szépnek látom őket.
Cseppet sem kellemes emlékek fűznek a lósósdihoz: gyerekkorom rémálma. Valahányszor gyomorproblémánk volt, másodpercek alatt főtt is a víz a kályhán, időnk sem volt gondolkozni, már töltötték belénk a keserű nedűt. Felnőtt fejjel megértettem, hogy a hasmenés legtökéletesebb és utánozhatatlan ellenszere, de akkor ki tudtak volna kergetni a világból egy fél pohár édesítő nélküli lósósditeával.
A magyar népi gyógyászatban hasmenés esetén rendszerint a termésekből és a magvakból készült gyógyteát vagy alkoholos kivonatot fogyasztják. A levelek és a gyökerek főzetét használják sebek lemosására, vagy az azokból készült kenőccsel a sérült, beteg bőrfelületet kezelik. A virágos hajtások vagy a termések jó eredménnyel alkalmazhatók a bakteriális eredetű, különösen nyáron gyakori hasmenések megállítására, akár főzet, akár szeszes kivonat formájában. A hazai lósósdi-fajok többségének termései gyermekeknél is biztonsággal alkalmazhatók. A terméseket a fitoterápiában rendszerint félérett vagy érett állapotban, önmagukban és más növényekkel (libapimpó, apróbojtorján, tölgyfakéreg, kígyószisz, réti füzényfű) összekeverve, gyógyteának elkészítve javasolják hasmenéses állapotok kezelésére.
Elkezdődött a gyűjtögetés
A tea elkészítéséhez felnőttek részére egy evőkanálnyit főzzünk 3 dl vízben, az első tünetek jelentkezésekor fél decit használjunk, és ezt óránként ismételjük meg, amíg nem érezzük a hatását