Riadt szemek a vécécsészében

Reggel egy Jerry nézett szembe velem a vécéből, az angol vécéből! Nem, nem a kinti pottyantósból, hanem a Domestos-szal sikált benti fürdőszobából! Két komoly vízöblítés után is pedálozott felfelé, míg nem kisebb gyömöszölések után a budikefével, remélem távozott, ott ahol bejött.

Hogyan udvarol a macsó pillangó?

Valamiért sosem rajongtam a lepkékért. Talán túl szépek voltak, légiesek, és nagy sebességgel tovaillanók ahhoz, hogy valójában meg tudjam figyelni őket. Vagy kiránduláson találkoztam velük, ahová sajnos nem azért mentünk, hogy leüljünk csendben és fél órán keresztül lepkét figyeljünk, vagy pedig, amikor már lehetett figyelgetni, nem az életformájukat kellett tanulmányozni.

A kommunizmus biológiaóráinak áldatlan áldozatai lettek, gombostűvel átszúrva „dísze - legtek” egy megsárgult hablemezen, temérdek káposztalepke társaságában. A szerencsésebbek összefogdostak (vagy leakasztottak a nagyobb testvér gyűjteményéből) egy-egy színesebb példányt is, ami már kitaposott út volt a tízeshez. Szóval nem sok felvilágosítást kaptunk a lepkék életéről.

Valójában most sem rajongok ezekért a légies tüneményekért – hamarabb rá tudok csodálkozni a murok tökéletes narancssárga színére –, de a minap azon kaptam rajta magam, hogy két fekete-rozsdavörös- fehér (Atlanta-lepke) példány udvarlási szertartását figyelem szájtátva. Először egy lepkére lettem figyelmes, mit tudtam én, hogy hím vagy nőstény, aztán szabályos huncut táncbemutatója után porondra lépett – mint utólag megtudtam – a kislány is.

A napfényben kápráztatták egymást és engem, óvatos ismerkedő szárnymozdulatokkal. Ilyenkor nem beszélhetünk repülésről vagy szárnycsapkodásról, valami pontos, harmonikus koreográfiával hódolnak egymásnak. A hím egyedek kezdetben képesek bármire begerjedni, aminek színkombinációja nagyjából megegyezik a sajátjukkal. Tehát nem csodálkoztam túlságosan, mikor a nőstény hódítása után gyorsan átterelődött az udvarlás az éppen kiterített erősen színes törölközőre. Azok a hímpéldányok, amelyek még először csábítanak, képesek a törölközőnél is próbálkozni – színre mennek. Később már illatok alapján tájékozódnak. A nappali lepkék esetében a hímek termelnek több illatanyagot, és ezzel csalogatják magukhoz az azonos fajú, még nem párosodott pillangókisasszonyokat. Állítólag ezek a feromonok annyira hatásosak, hogy a nőstények szó szerint elkábulnak, a macsó rabjaivá lesznek, majd alávetik magukat a násztánc szédítő folytatásának.

Vajon így szédít és kábít az emberi tánc is?

Hogyan tartsuk szájban "beszéd" közben a pillangót

Rengeteg fehér lepke-nem káposzta - kering a kertben. Egyesek hárman, mások ketten. Vajon, akik hárman járnak, mit jelent? (Párbaj a pillangó kislány kezéért/szárnyaiért?)Máffin cica lassan egyéves lesz- azért bizonytalan ez a dolog, mert nem tudjuk pontosan, hogy mikor született. Talán két-három hetes volt, mikor elhoztuk őket (volt Csipesz cicánk is), minden estere szeptember 12-én ünnepeljük a szülinapját. Nagy cicapartit tartunk, meghívjuk az összes átjáró szomszéd cica barátot és barátnét, a kedves, barátságos, ismerős kutyákat, a játszani való faleveleket, az embereket, akik szívesen simogatják, és az egereket. Ez utóbbiak kivételével, mindenki épen és jól lakottan fog távozni. Szóval csapunk egy nagy Kerti partit.
Máffin már készül. Szerzi az új ismerősöket. Ma egy fehér lepkével barátkozott. Persze a barátság egyoldalú volt, és nem tartott sokáig. Kecses cica mozdulatokkal becserkészte-hihetetlen, hogy meg tudott fogni egy lepkét, nekem még sosem sikerül, hálóval sem. Azt hiszem molylepkét sem ütöttem le elsőre soha. Szóval, megfogta, büszkén megmutatta, és közben fél szájjal, mondta, hogy miú (=látod?). Erre, huss a lepke odébb állt. De nem tudott messzire repülni, Máffin megint lecsapott rá. Újabb miú, miú, miú = magyarázkodás, hogy ő milyen ügyes. A cicák gyöngye fél szájjal magyarázkodott, a másik fél szájából pedig kilógott a már vécépapír állagú lepkemaradvány. Egy két ügyes szájmozdulat, és a lepke bódultan zuhant Máffin lábai elé. Innen már csak pár lépés volt a teljes lepke mivolt semlegesítéséhez. Aztán már nem volt érdekes. Nem csoda, ki zaklatna egy háromszor szétázott krepp papír maradvány. Akad még a kertben temérdek ingyenes cica játék.

Textilfestés dióval

Hetek óta textilfestéket keresek, Sepsiszentgyörgy nem egy boltjában kutakodtam utána, de nem találtam. Egyetlen helyet tudok, ahol talán lehet kapni, de jó drága, tehát úgy döntöttem, mielőtt oda is elzarándokolnék, kipróbálom a házi textilfestést. Óriási diófa van a kertben, rajta zöld burokban a még ki nem fejlődött termések. Évszázadok óta emlegetik a diót, hogy csoda jó, több árnyalatot létrehozó, tiszta bio festőszer lesz belőle, hát teszteltem.

Az idén elég gyatra a termés – tavaly bezzeg egy hadseregnyi kelmét meg lehetett volna festeni –, de ettől függetlenül még akadt annyi zöld dió, hogy a kísérletezés után a mókusoknak és is maradjon valami télire. Körülbelül öt liter vizet töltöttem egy rég kimustrált lábosba (utána színt vált, és már nem való ember elé), ehhez adtam 20 óriási zöld diót, és nagyjából 10 maréknyi lapit.

Ezeket így együtt áztattam vagy 12 órát, délelőtt még a tűző napon is érlelődtek, majd felkerült a lábos a lángra. Közben adagoltam hozzá két evőkanál sót és ugyanennyi ecetet, hogy az anyag majd jobban megtartsa a színét, és kezdődött a boszorkánykonyha.

Az egész művelet két órán át tartott, kisebb anyagdarabokkal teszteltem a megfelelő színt. Fél órás különbséggel helyeztem az anyagot a kis lángon fövő varangyos béka színű vízbe, míg a dióhéj-zöldtől a tejeskávé-barnán át eljutottam az otthoni készítésű (sok tejporral) házicsoki- barnáig.

Időközben rájöttem, hogy a szín erőssége nem csak a keverék főzési idejétől függ, hanem a hozzávalók arányának fokozásától, és pontosabb kimérésétől. Vagyis minél több dióburkot adunk hozzá, annál sötétebb színt nyerünk. Régen gyapjúfestésre is használták: a repcesárga, a zöld, a barna és a fekete minden árnyalatát ki tudták hozni belőle. A dió páca használható még bőr és bútor festésére is, de ezek kipróbálásához talán fikarcnyival több tudást kell összekapirgálnom.

A festés után megmaradt levet akár életmentőként is használhatjuk a sok esőzés után elszaporodott szúnyoghadjárat ellen: a dió juglontartalma miatt elűzi a szúnyogokat, legyeket, hangyákat, molyokat. A megmaradt diólevet egyelőre a ház elé pakoltam ki, hogy távol tartsa a vérszívókat, majd kisebb nyitott üvegbe töltöm, hátha a szobában is kevesebb szúnyog lesz.

Augusztus

Vajon rohamosan közeledünk az ősz felé? Este hamarabb sötétedik. Nem sokkal, de érezhetőbb. Sunyiban egy csomó megsárgult falevél hullt le, először azt hittem a ragyától... És ma reggel Citromnak az ételében egy egér fickándozott. Kint zúgnak a kombájnok, az egerek meg menekülnek befele a házakhoz. Hajrá Máffin, hajrá ultrahangos egérriasztó. Dupla védelem.