Tavasszal párszor szoktam csalánfőzeléket készíteni – kevesebbszer, mint amennyire szeretem. Az idén is, mire észbe kaptam, már kezd öregcsalán lenni belőle. De ebből is kiváló ebéd lesz, ha kicsipegetjük belőle a középső zsenge hajtásokat. Főzelékhez a fiatalabb jobb. A semmihez nem hasonlítható csípést az egész kezeden persze még a holnapi ebéd közben is érzed.
Miért csíp ő?
Szedéskor hozzáérünk a csalán levelein található, tüskeszerű szőrökhöz. A szőr végén levő pici kupak letörik, és kiömlik belőle a hangyasavhoz hasonló, de más összetevőkkel is rendelkező „méreg”. Ettől hangyák mászkálnak az ujjbegyünkben – ami a szakirodalom szerint egy-két óra alatt elmúlik, de persze a valóságban még másnap is érzed a szurkálásokat.
Miért csíped te?
Gyógy- ill.gyomnövényről enynyi jót, mint a csalánról, ritkán hallani. Olyan, mint egy önműködő patika. A gyökerétől a virágjáig az egész növény hasznos, alkalmazhatjuk a veseműködés szabályozására, vesehomokra, diabéteszre, magas vérnyomásra, máj- és epe működés kordában tartására, gyomorra, vérszegénységre, érszűkületre, lábgombára. Nagyjából tetőtől talpig, kívülről és belülről mindenünket helyre rakja: vérképző, vértisztító, gyulladáscsökkentő és vízhajtó.
Ha már ennyi mindenre jó, csihánykúrába kezdtem. Tele van a kert vele, kedvemre legelhetek. Főzeléket annyiszor fogunk enni, míg zöldek nem leszünk tőle. Hogy mindig friss hajtásaink legyenek, úgy döntöttünk, kaszálgatni fogjuk az elöregedett példányokat. Teának az egész csalánt használhatjuk, szárítva a gyökerét télen is. Ha csak tisztítónak és megelőzésképpen alkalmazzuk, igyunk reggel éhgyomorra egy csuporral, aztán még kettőt-hármat napközben – ha tudjuk, cukor nélkül.
Reggel felhajtottam egy csuporral, állítólag két hét intenzív reggeli öblögetés után az ember friss lesz és üde, oda a tavaszi fáradtság, kitisztult véredényekkel, tele energiával indulhatunk neki a nyárnak. De mindenképp ajánlatos, amíg bírjuk kézzel és tűrőképességgel, minél nagyobb adagot szedni télire is. Azonkívül, hogy kordában tartjuk ereinket, és egészségünk őreként megiszunk néha egy főzet teát, a megfakult, elerőtlenedett haj ápolására is alkalmazhatjuk a csalánt. Serkenti a fejbőr vérellátását, aminek következtében hajszálaink virgoncabbak, életerősebbek, fényesebbek, mosolygósabbak lesznek. Ennyi jó dolog hallatán úgy döntöttem, jobb, ha csípjük egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése