A karalábélapi védelmében

Ásványi anyagban gazdag: szelén, kálium, kalcium, magnézium, réz és egy kevés vas található benne

A karalábéval való viszonya az embereknek különböző: erős íze miatt van, aki imádja, és van, akit kiráz tőle a hideg. Egy ideig az utóbbiak táborát gyarapítottam, a zöldséglevesből kockácskáit egyenként halásztam ki, csak hogy ne kelljen szembesülni az akkor még borzalmasnak gondolt ízzel. Amióta megkóstoltam a világ legfinomabb karalábélevesét, azóta imádattal szemlélem a piacon, hál’ istennek most már télen-nyáron beszerezhető.

A karalábé az egyik legrövidebb tenyészidejű zöldségfélénk, bár nem a legigénytelenebb növény. A tápanyagban dús, egyenletesen nedves talajt szereti, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. Fényigényes, ezért napsütötte helyre kell ültetni, ellenkező esetben nem fejlődik termetes gumója. Annak, aki karalábétermesztésre adja a fejét, nem árt tudni, hogy a hüvelyesek, illetve a fejes saláta, a retek, a cékla, a paradicsom vagy a spenót társaságában jobban fejlődik.

Nem kell feltétlenül nagyméretű karalábékat vásároljunk, mert ha sokáig hagyják a földben, akkor túlnövés esetén fás lesz. Hogy friss-e a karalábé, könnyen megállapíthatjuk, ha körmünket óvatosan belenyomjuk, vagy megnézzük a leveleit, hogy fonnyadtak-e. Vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a gumók felszíne ép legyen. A megrepedt karalábék gyorsan fásak lesznek belül. Bár a fehéres, halványzöld gumók üdébb, frissebb hatást keltenek, ezek hajlamosabbak az elfásodásra.

A karalábélevesnek elengedhetetlen tartozéka a zöldség levele. Semmiképp ne hagyjuk, hogy a sokszor meggyőzhetetlen eladók letépjék zöldjét. Az összes piaci árus meg van győződve róla, hogy a lapi teljesen fölösleges dolog, amit haza kell cipelnünk. A leves sokkal ízletesebbé tehető sok karalábélapival. Épp csak meglobbantjuk a leveleket, de mindenképp csak a végén kell hozzávágni.

A karalábé hámozva, nyersen és főve egyaránt fogyasztható, nagy a víztartalma (92%), minimális zsír és fehérje (2%) található benne. Energiatartalma is csekély. Levelei sokkal gazdagabbak tápanyagban: háromszor annyi vitamin és karotinoid-vegyület van bennük.

Brokkoli, a méregzöld egészség

Jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulásának megelőzésében

Nevénél már csak az a látvány bizarrabb, amikor a lobogó vízben éppen csak gyorsan megmártogatva blansírozott brokkoli színe a méregzöldről valami harsány tavaszi zöldre vált át azon a részen, ahol a szárak találkoznak az életet jelentő zöldségrózsákkal. Nincs olyan, hogy csak úgy elmész mellette: az érdekes neve, az életerő, fantáziamozgató színe vagy a manapság igencsak divatos volta miatt biztosan egyszer mindenki fazakába belekerül

A brokkoli neve olasz eredetű, jelentése káposztabimbó. Nálunk még kevésbé ismert, de a világon esztétikus zöld színe és egyéb kedvező tulajdonságai miatt, például, hogy egy tőről a virágrózsa többször is szüretelhető, már megelőzte a karfiolt, mind a termőterületet, mind a felhasználást tekintve. Hidegtűrőbb, mint a többi káposztaféle vagy a kelbimbó, szezonja ősszel és télen van. A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. Zöldségsalátákhoz keverve, legapróbb rózsáira szedve, nyersen is fogyaszthatjuk. Ásványi anyagai közül említésre méltó a kálium, a magnézium, a nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban is.

Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Fogyasztásának fő szezonja az őszi és téli hónapokban van. Vásárláskor frissességét leginkább üde, vízzel telt levelei garantálják. Az apró virágok bimbósan a legfinomabbak, tehát a sárgászöld virágok megjelenése a brokkoli fején nem éppen a kiváló minőség jele. Ha nem akarunk mélyhűtött brokkolit fogyasztani, és van rá lehetőségünk, próbálkozzunk saját példányok termesztésével. A legjobb, ha ősszel vagy tavasszal frissen trágyázott ágyásokba vetjük a magokat.

A termesztésnél több lehetőség közül is választhatunk: tavasszal, március közepén ültessük el a magokat ládába, és az így előnevelt palántákat helyezzük ki a szabadba április végén. Fontos, hogy kellő fény érje a növényeket, máskülönben felnyurgult hajtásokat kapunk, félárnyékban nem lesz túl szép a termés. A palánták a vetéstől számítva kb. 5-6 hét alatt érik el a kiültetésre alkalmas fejlettséget. Ha lekésnénk a márciusi vetést, akkor sincs gond, mert áprilisban még mindig elvethetjük a magokat a szabadba. Az ágyásba szórjuk el a magokat, terítsünk rá kb. 3-4 cm földet, és öntözzük meg őket, majd amikor 3-4 leveles palántává fejlődnek, ültessük őket egymástól 50 cm tőtávolságra. A kellő fejlődés érdekében gyomláljuk gyakran.

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/kornyezetunk/21239-Brokkoli-mregzld-egszsg.html 

Télen is széles a retek-színskála

A piac a legfantasztikusabb hely a világon: illatok, színek, vitaminok, mosolyok, panaszok, ismeretségek, alkudozások, emberi sorsok, találkozások összessége. Minden évszakban megvan a varázsa. Tavasszal nagyjából az egész napot ott tudnám tölteni, és az összes pénzemet elkölteni, nyáron naponta olyan változatos felhozatal van, hogy csak tudjuk hazacipelni, ősszel megbabonáznak a mézszínű saszlák, télen pedig imádom, amikor a fagytól védelmezett, letakart pultok alól előkerülnek a féltve őrzött finomságok. Kicsit izgatottan megyek minden alkalommal, hogy vajon ma rejteget-e retket a letakart stand.

Retket retekkel és még több retekkel tudnék enni a nap 24 órájában. Diákkorunkban, kedvenc kávézónkban egy néni piros, friss retkeket árult minden tavasszal. Alig jött be az ajtón, nekem már beindult a nyálelválasztásom. Volt, aki egy csokor hóvirágot vett, én meg egy csokor retket.

A retek az egyik legértékesebb téli zöldségünk, ilyenkor a piacon háromfélét lehet kapni: piros, hónapos retket, fehér, hosszú jégcsapretket és fekete színű, kerek téli fajtát. Elősegítik az emésztést és a veseműködést, mustárolaj tartalmuknál fogva erősítik az immunrendszert, megelőzik az epekövek képződését, salaktalanítják a szervezetet. Leginkább a fekete retekre jellemző, hogy gyógyítja a krónikus köhögést és a bronchitist. Ha köhögés ellen fogyasztjuk, vájjuk ki a belsejét egy kanállal, és rakjunk bele mézet. Hagyjuk állni egy ideig, majd kúraszerűen, naponta 4-5 kanállal együnk belőle.

Májzsírosodás ellen legjobb gyógyszer a fekete retek, és abból is a reteklé-kúra alkalmazása, legalább hat héten keresztül. Minden epeműködési rendellenességet gyógyíthatunk vele, még az epegyulladást is. Ezenkívül a reteklé sokféle gyógyító hatással rendelkezik, többek között stabilizálja a vérnyomást, megelőzi és gyógyítja a bőrbetegségeket, az ízületi gyulladást, és daganatellenes hatása is ismert. Nagyon sokféleképpen fogyaszthatjuk a retket, mégis az egyik legfinomabb receptet a szentgyörgyi piacon hallottam: reszeljük le a fehér vagy a fekete retket, sózzuk meg, öntsünk rá egy csepp olívaolajat – de anélkül is tökéletes íze lesz –, és keverjük össze savanyú tejjel vagy joghurttal.

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/kornyezetunk/19572-Tlen-szles-retek-sznskla.html 

Soha nem eléééééég

Zöldségelvonási tüneteim vannak. Bármennyit, bármit- csak friss legye és zöld, vagy lehet színes is, pl.retek- bármekkora mennyiségben. A baj az, hogy tél derekán nem érem be egyfajta zöldséggel.

Mint hagymát az ételben

Imádom zölden, pirosan, fehéren, nyersen, karamellizálva, magára, levessel, salátában, bárhogy – és szerencsére az év minden hónapjában fogyasztható. Régebb – mint általában minden gyerek –, ha egy darabka hagymát találtam a levesben, képes voltam addig kergetni körbe a tányérban, míg ki nem halásztam, de most minimum két fej hagymával főzök.

Mindig alig várom a tavaszt, nem csak azért a sok szép természet-ébredésért, ami április tájékán bekövetkezik, hanem azért is, mert ha elég szorgosak voltunk, és előrelátóan idejében elültettük a dughagymákat, akkor ideje korán csemegézhetünk a ropogós karcsú zöldhagymából. Persze újabban a nagyáruházak egész évben tele vannak zöldhagymával, de az meg sem közelíti, sem ízben, sem színben az igazit. Ősszel és télen ajánlatosabb az akkor szezonterméket, a póréhagymát venni, de leginkább a piacon, mert ott a hazai termelőknél mindig friss, és minden valószínűsége megvan annak, hogy a vitaminkészletet sem spórolták ki belőle. Sokan vannak, akik nem ismerik, vagy nem szeretik, de kiváló nyersen, salátákban, és fantasztikusan laktató póréhagymaleves készíthető belőle.

A vöröshagyma igen sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz: a kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink mellett megtalálható benne a B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin, valamint folsav és biotin is. Már az ókori görög és római történetírók is feljegyezték használatát, de a vikingek körében is igen kedvelt konyhakerti növénynek számított. Nem csak sokféle felhasználási módja, hanem vitamintartalma és meghatározó íze miatt is közkedvelt (persze sokan akadnak olyanok is, akik ki nem állhatják erős illatát), de hagyma nélkül elképzelhetetlen lenne szinte bármelyik levesünk.

Megfázás és nátha esetén a méz és citrom után szinte kötelező házi bacilusölő: minimum két fej, minél csípősebb hagyma, vagy ha másnap nem kell emberek közé menni, ezt még megspékelhetjük egy-két cikk fokhagymával.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használták. Gyógyhatású szerként, bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. Köhögés ellen is kiváló lehet: cukrozzuk meg, hagyjuk 3 napig állni, és igyunk a kifacsart levéből. Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe. http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/17884-Krnyezetnk-Mint-hagymt-telben.html

Hogyan raktározzunk télire tömbházban zöldséget, gyümölcsöt?

A tömbházas kamrák kilencven százaléka nagyon kicsi és meleg, általában a konyhából van leválasztva és szellőzőablaka a lépcsőházba nyílik. Ha mégis tartalékolni akarunk télire, hogy ne kelljen minden kiló murokért a piacra futkorászni, használjuk ki az erkélyt. A húsleveshez való gyökérzöldségeket-, murkot, petrezselymet, zellert- tárolhatjuk egy nagyobb homokkal megtöltött faládában. Használhatjuk a télire kiürített virágos ládákat zöldség teleltetőnek. A zöldségekre tegyünk több réteg homokot és helyezzük a ládát a fal mellé széltől, hidegtől védettebb helyre. Ha nagyon nagy tél lenne, takarjuk le ládát szőnyeggel, burkoljuk be pokrócba. Az üveges, fedett teraszon fagypont alatt is megélnek a zöldségek, de ha kifogunk egy tartósan mínusz 20 fok feletti telet, akkor bizony érdemes hamar elfogyasztani a zöldségeket.

Gyümölcsöt csak a nagyon enyhe télelőben tárolhatunk teraszon: csomagoljuk a teljesen ép, kézzel szedett almákat, téli körtét több réteg újságpapírba, így minden bizonnyal fogyaszthatjuk még a kevésbé fagyos napokon.

Főzzünk sütőtököt!

Minden jel szerint gyorsan lépdelünk a tél felé, ha már a nem épp egyszemélyes sütőtököket is begurítottuk a kertből. Arany színe és mézédes illata kandallót, kockás pokrócot, narancssárga tüzet követel kíséretül. Használjuk ki, míg raktározni lehet valami melegséget a perzselő nyári napsugár színeiből, illatából. Pedig nem is szeretem a sütőtököt…

Nem eszem meg sütve, de szeretem azoknak a konyháknak az illatát, amiben mézzel öntözött sütőtök pirul. Minden rendes háztartásban októbertől tél végéig legalább egy sütőtököt megsütnek, ha másért nem is, hát az illatáért.

Első asszociációm a sütőtök láttán a Gőgös Gúnár Gedeonból a kockás sálba burkolózott süni, aki a barátaival sütőtököt piknikezik. Gyerekkoromban készítettük kemencében is. A kenyerek után, mikor már nem volt annyira forró a kemence, következtek a bármely falusi ház kertjében megtalálható, laktató télderítők. Lehet mostani ellenszenvemhez az is közrejátszik, hogy akkor még kötelező volt megenni. Pedig csak jó dolgokat lehet hallani róla, egészséges és tele van vitaminnal. Szénhidrát, karotin és C-vitamin tartalma felülmúlja a többi tökfajtát. Rengeteg ásványi anyag található meg benne, a kálium-, vas- és réztartalma mellett jelentős vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása van. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, erősítik az immunrendszert, így egyes feltételezések szerint hozzájárulnak a keringési és daganatos betegségek megelőzéséhez. A nagyobb mennyiségben termesztett termésből tökmagolajat sajtolnak ki, amely omega3-zsírsav tartalma miatt szintén valóságos elixír az emberi szervezet számára. A tökmagolaj, bár nem éppen a legolcsóbb, felejthetetlen ízt ad a tavaszi salátáknak.

Ha nem szimpatikus a jó illatú, de sokak számára már nem olyan fantasztikus ízű lisztes tök sütve, készíthetünk egy-két krumpli, murok, fokhagyma segítségével fantasztikus sütőtökkrémlevest. Az aroma fokozásához fűszerezzük gyömbérrel, curry-vel, fekete borssal, majd tálaláskor adjunk hozzá pirított hántolt tökmagot és egy kanál tejfölt.

Mindezen felhasználási formák mellett talán a legegészségesebb nyersen – mivel nem fő és sül ki belőle a vitaminkészlet – vörös- vagy fehérkáposztával, hagymával, zöldpaprikával gyaluljuk össze, és öntsük nyakon fokhagymás savanyú tejjel.