Hagymaleves

Ez a kép a stockholmi Skanzenben készült, kb. 2008 októberében.

Régebb a főtt hagymával nagyon rossz viszonyban voltam: nem ettem meg, ha ki lehetett halászni. Tegnap életem egyik legfinomabb levesét főztem. Hagymalevest eddig is készítettem, de ez most valami jobb lett. Több recept variációjából és a fantáziám szüleményéből készült. Öt nagyobb darab krumplit meghámoztam és leveskockás vízben addig főztem, míg nem teljese szét nem főtt.  Közben egy másik lábosban négy-öt darab nagyobb hagymát, egy csepp olíva olajon megpirítok, sózom, borsozom, majd felengedem kevés vízzel. Mikor jól szétfőtt botturmix-szal pépesítem. Áldásos dolog ez a mixer. Utána hozzáadom a szétfőtt és szintén pépesített krumplit, egy nagy kanál tejfolt és egy csipetnyi apróra vágott friss ecetes tárkonyt. Tálaláskor jól felforrósítjuk és sok-sok reszelt sajtot póré hagyma zöldjét szórjuk rá. Vagy ha nincs, megteszi a rendes apróra vágott hagyma is. A mai ebédet megspékeltem egy kis olíván pirított napraforgómaggal is. Szóval kellenek az ilyen dolgok az embernek. Ezek azok az ételek, amik az evésen túl is élvezetet nyújtanak.